Szamizdat blog. BDK írásai a Beszélőben 1990-től - Könyvkiadás, sajtó, második nyilvánosság

magyar szamizdat blog

BDK a Beszélőben

2015. december 11. - bdk

Balla D. Károly publikációi a Beszélő hetilapban, majd folyóiratban 1990-től

- Magyar Szamizdat blog - cikk, publicisztika, tárca - 

Fordított kronológia! - a legkorábbi legalul, a legfrissebb legfelül

A címre kattintva a teljes írás elolvasható

Az alábbi írások megjelenésekor a Beszélő már nem volt szamizdat kiadvány

  • Mégis, kinek a státusa? Többször leírtam már: Ungváron lakom, a Várhegyen. Apám szerint a kertünkben ér véget a Kárpátok. Igaza lehet, mert ha a vár bástyájáról észak felé nézek, azt látom, hogyan halmozódnak egymásra a hegyek végig a folyóvölgyben, ha viszont padlásszobámból („manzárd”) dél-délnyugatra vetem a tekintetem, szinte lábam alatt csordogál az Ung, s azon túl már az alföld sok száz mérföldje... De szemem hiába meresztem: a horizontot lezáró otromba sorházak válla fölött csak úgy leshetek át, ha otthagyom az ablakot, íróasztalomhoz ülök, bekapcsolom a rádiót, a tévét, a számítógépet, körberakom magam lapokkal és könyvekkel. Szól a zene, csörög a telefon, jönnek-mennek a drótpostán a levelek. Bejön a nagyvilág, és én cserében kitárulkozom előtte. Nem, nem kockáztatok semmit. Nem vagyok hazardőr. Manzárd-őr vagyok, aki rászokott az őszinteség drogjára...
  • Páratlan napokon. Választások Ukrajnában és Magyarországon 1994-ben A kárpátaljai magyarságnak ebben az évben kijutott a választási izgalmakból. Előbb az ukrán parlamenti, majd az anyaországi, most meg a helyhatósági és az ukrán elnök személyét eldöntő választási küzdelmek tartották-tartják lázban. (Ráadásul majd’ mindenütt két kiadós forduló!) A kampányok idején barátok váltak ellenségekké, eljegyzéseket bontottak fel, apák tagadták ki fiaikat, halk szavú, szende költők agitáltak vérbe borult szemmel, szurkolt, kiabált, hadonászott a kisebbség apraja, míg nagyja leginkább kinyilatkoztatott, esetleg elhatárolódott. Alig-alig akadt néhány elvetemült remete, aki hordójába visszavonulva némi idegenkedéssel nézte az egész soha vissza nem térő, történelmi alkalmat, s percig sem érzett késztetést, hogy megragadja a lehetőséget, a tollat, a mikrofont vagy legalább a szavazócédulát.

  • Ungvár eleste Ungvár eleste Balla D. Károly - Beszélő, 1993 Nekem sincsenek területi követeléseim. Nem is lesznek. Nem-nem-soha! Tessék csak nyugodtan aláírni, parafálni, ratifikálni, mifene! Arra a kis földre is lehet bátran szerződni, ami itt van a lábam alatt. Tessék csak beáldozni! Majd legfeljebb felemelem (feldobom) a talpamat. Inkább a talpamat, mint a szerződést! Ungvár elesett. Nem, nem a köztudomásúlag errefelé lassan járó hírközlés késett 49 esztendőt a bejelentéssel: én nem az 1944-es október végi szovjet bevonulásra gondolok, hanem egyfajta szubjektív végső elestére szülővárosomnak. Mert azért így vagy úgy, ilyen vagy olyan módon Ungvár mind ez ideig megmaradt magyar városnak. Hiába nevezték el Uzsgorodnak, Uzshorodnak, hiába csökkent a magyarság számaránya 10% alá, azért, ha az ember vasárnap délben – még néhány évvel ezelőtt is – kisétált a Korzóra, hallott magyar szót, látott ismerős
  • Tépéscsinálók Tépéscsinálók Balla D. Károly - Beszélő, 1993 Tárca A szerkesztőség, amelynek akkor tagja voltam, a város legkisebb kollektívái közé tartozott. A takarítónőt is számítva sem tette ki létszámunk a tucatot. Talán ennek köszönhetően volt munkánk hosszú ideig összehangolt, fennakadásmentes. Ha kellett, élő gépsort is tudtunk alakítani. Történt pedig, hogy megjelenés előtt állt egy könyvünk. A nyomda már a kötéssel is végzett. Mi megkaptuk a mutatványpéldányokat utolsó ellenőrzésre. Átnéztük. Persze akadt pár apróság, hiányzó ékezet, de nem a némileg vagy a szárnyaló szavakban. Az önbaszályázás szépen visszaállt önszabályozássá , a kompinát - kombináttá és a kongresszusi citátumban a „Taps, mindenkinek feláll” is megrövidült egy „nek”- kel. Azaz a nyomdászok becsülettel kijavították a korrektoraink jelezte hibákat. A könyvet tehát átvettük, a köteles
  • Az én hátam nem híd Az én hátam nem híd Balla D. Károly - Beszélő, 1992 Téli utazás – Ungvár Magyarországra települve is erdélyiként nyilatkozó írótársam fejtette ki nemrég egy interjúban már-már provokatív őszinteséggel, hogy az úgynevezett hídszerep bizony hatalmas hazugság. Senki ne várja az erdélyi magyarságtól, hogy az anyaország és Románia vitáiban közvetítőként működjön. Az ő hátán – nyilatkozza – senki ne akarjon átgyalogolni. A kisebbségre történő állandó mutogatás nem segíti Budapest dolgát, ha Bukaresthez keres utat. Mint ahogy fordított irányban sem működik a híd: a románságnak esze ágában sincs épp az erdélyi magyarság révén Európába jutni. Én, a kárpátaljai, elismerőleg bólogattam a kissé szélsőségesen fogalmazott, de alighanem igaz okfejtést olvasva, és a kifejezést: „hídszerep” – gyorsan beírtam képzeletbeli noteszomba, melybe a „kiráz tőle a hideg”
  • Kisebbségi vödör Kisebbségi vödör Balla D. Károly - Beszélő, 1992 „Természetes elvárás, hogy a magyar kisebbségnek az anyaország kormányához és nem pedig annak nemzetrontó ellenzékéhez kell lojálisnak lennie.” Egy szónok Könyörgöm, akasszuk fel! Nyár van. Mit nyár: kánikula, forróság, dögletes hőség. Minden normális ember nyakig ül valami hűs vízben, aztán hideg söröket iszogat, s megint lubickol. Csak a hülye író ül ilyenkor a város katlanában, s igyekszik eleget tenni bizonyos elvárásoknak. Például annak a felkérésnek, amelyet az egyik nagy múltú („és kis jelenű” – tenné hozzá az író cinikus barátja) napilap szegezett szembe vele: nyilatkozna már valamit magyarság és ezredforduló, felelősségtudat és írástudás, magyar ember és mitérha , no meg kisebbség és egyáltalán vonatkozásában pár flekken. A nagy múltú lap szerkesztőségének ezen ákciója (e szó itt használt jelentésére még
  • Ukrán nemzeti diktatúra Kárpátalján? Ukrán nemzeti diktatúra Kárpátalján? Balla D. Károly - Beszélő, 1991 Kárpátalja hármas népszavazásra készül. Az első kérdés: ki legyen Ukrajna elnöke; a második: független legyen-e az Ukrán Köztársaság. A harmadik kérdést a Kárpátaljai Területi Tanács tűzte ki hosszas huzavona után: autonóm legyen-e Kárpátalja? A beregszásziak egy negyedik kérdést is kapnak: igent mondanak-e a Beregszászi Magyar Autonóm Körzet létrehozására. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség azt javasolja a magyar anyanyelvű lakosságnak: válaszoljanak igennel az utolsó három kérdésre. Egyesek úgy vélik: Kárpátalja autonómiája csak a független Ukrajnában képzelhető el, mások viszont úgy gondolják, a kétfajta szuverenitás éppenséggel kizárja egymást: a most körvonalazódó ukrán államban nem látnak helyet az itt élő kisebbségek demokratikus intézményei számára. S hogy a versenyben lévő elnökjelöltek
  • Miből gründoljunk magánkiadót? Miből gründoljunk magánkiadót? Balla D. Károly - Beszélő, 1991 Válságban van az ungvári Kárpáti Kiadó. Ezt, azon túl, hogy az intézmény vezetői sajtóban-tévében épp elégszer elpanaszolták, onnan is tudni lehet, hogy a kiadó újabban furcsa leveleket írogat. A kárpátaljai magyar írók, publicisták éves almanachjában, az Évgyűrűk c antológiában szereplő szerzők például nemrégiben felszólítást kaptak a papírárak és a nyomdai költségek drasztikus emelkedése miatt – mondjanak le honoráriumukról. A felszólítás nemcsak azért tűnik furcsának, mert a kiadó ezeket az írásokat annak idején megrendelte a szerzőktől, és a megjelentetés pillanatáig szó sem volt a honoráriumok ki nem fizetéséről, hanem azért is, mert a veszteségekre való hivatkozással egyidejűleg a kiadó az antológia árát csaknem 800 százalékkal, igen, nem tévedés: nyolcszáz százalékkal emelte. A tavalyi még 65 kopekba
  • Zalka és a filiszterek Zalka és a filiszterek Balla D. Károly - Beszélő, 1991   „Te költő vagy, te át tudod írni”' – ez a megtisztelő elismerés igazgatómtól származott, és a Ballag már a vén diák kezdetű dal szövegére vonatkozott. Akkortájt már rendszeresen publikáltam, így hát, amikor iskolánk direktora – bizonyára felsőbb sugallatra, de lehet, hogy ügybuzgóságból – elhatározta, az említett ballagási dal „túlhaladottnak tekintendő” és átdolgozásra szorul, érthető megfontolásból szemelt ki engem erre a bizalmi munkára. Éspedig: „Ez út hazámba visszavisz”, „filiszter leszek magam is” és „örökre isten veletek”. – Mi a baj ezekkel a sorokkal? – tettem a naivat. – No hallod – így igazgatóm –, hát miféle hazába, és mi az, hogy visszavisz? Színtiszta revizionizmus! Meg a következő: hát mi az, hogy filiszter! – Joszif Alekszandrovics sem tudja? – Már hogyne tudnám! …Épp eléggé
  • Szét és össze… Szét és össze… Balla D. Károly - Beszélő, 1991 Az önállósulási törekvések nem új keletűek: a régió hallgatásra ítélt magyarságának egy „forrófejű” csoportja 1956-ban, a forradalom hírein felbuzdulva azonnal röplapokat kezdett terjeszteni Kárpátalján, s követeléseik közt első helyen szerepek az önállóság kérdése. Azonnal reagáltak a hatóságok is: az öt fiatalkorú szervező nyomban javító-nevelő táborban találta magát. Nem volt „megértőbb” a nem hivatalos álláspont sem: egyik tanárunk például folyton azzal érvelt, hogy a magyarságot már puszta számaránya folytán sem illeti meg az autonómia. Etnikai rezervátum vagy igazi autonómia? 1988-ban határozta el újra néhány elszánt értelmiségi, hogy a peresztrojkát kihasználva beadványt fogalmaz a legfelsőbb tanácsi és pártszervekhez. Ám a Kárpátaljai Magyar Autonóm Körzet megalakításának tervét a hivatalos körök egyelőre nem
  • Amikor Kárpátalján a Big Ben szerint harangoztak Amikor Kárpátalján a Big Ben szerint harangoztak Balla D. Károly - Beszélő, 1990   Midőn Isten az időt teremtette, jócskán teremtett belőle. (Ír közmondás) Írhatnék persze másról is. Arról, mi minden változott meg Kárpátalján az utóbbi néhány évben vagy akár egyetlen esztendőben. Visszatekintést tehetnék a múltba, megírhatnám, milyen gesztussal ölelt a keblére bennünket 1944-ben a szovjet rendszer (a munkaképes magyar férfilakosság szinte teljes deportálásával), hogyan nyomorított meg bennünket az ötvenes évek féktelen diktatúrája, ecsetelhetném, mit értett egységes szovjet népen és mit nacionalizmuson a lágy brezsnyevi despotizmus. Megírhatnám, milyen nehezen csörgedezett le Kárpátaljára a központilag meghirdetett peresztrojka, hogyan torpant meg s hogyan fordult olykor visszájára. Lelkendezhetnék, mekkora vívmánynak számított a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megalakítása, a

 A cikkek megjelenése idején a Beszélő már legálisan jelent meg, már nem volt szamizdat kiadvány

A közlések eredeti elérhetősége a Beszélő online oldalán:

http://beszelo.c3.hu/cikkek/amikor-karpataljan-a-big-ben-szerint-harangoztak 2. évfolyam, 51-52 (58.) szám

http://beszelo.c3.hu/cikkek/szet-es-ossze%E2%80%A6 3, 15

http://beszelo.c3.hu/cikkek/mibol-grundoljunk-magankiadot - 3. évf 30

http://beszelo.c3.hu/cikkek/ukran-nemzeti-diktatura-karpataljan - 3, 48

http://beszelo.c3.hu/cikkek/az-en-hatam-nem-hid - 4. évf

http://beszelo.c3.hu/cikkek/kisebbsegi-vodor 4, 33

http://beszelo.c3.hu/cikkek/tepescsinalok 5, 2

http://beszelo.c3.hu/cikkek/ungvar-eleste - 5. évf

http://beszelo.c3.hu/cikkek/megis-kinek-a-statusa 6, 9

http://beszelo.c3.hu/cikkek/paratlan-napokon - 6. évf 30

http://beszelo.c3.hu/cikkek/vizum-vizud-vizuja - 7. évf

http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-petroleumcapa 7, 4

http://beszelo.c3.hu/cikkek/ahova-szaloncukrot-hoz-a-husveti-nyuszi - 7, 22

http://beszelo.c3.hu/cikkek/egy-onmaga-ellen-dolgozo-kisebbseg 8., 1

http://beszelo.c3.hu/cikkek/vodkalehelettol-a-luca-szekeig 2001

http://beszelo.c3.hu/cikkek/magyarul-beszelo-magyarok, 2006. március, Évfolyam 11, Szám 3 

A bejegyzés trackback címe:

http://magyar-szamizdat.blog.hu/api/trackback/id/tr928156784